2009. március 26., csütörtök

Sushi meiji

Hétfön, február 23-án, reggel találkoztunk Kriszta tutorjával, és amig ök elmentek elintézni a papirügyeket-telefonlemondás, biztositáslemondást stb-addig Bettivel leültünk egy parkba, egy szökökúthoz, és süttetük a hasunkat-kabáton keresztül-aztán elmentünk megebédelni a Sushi Meiji-be. Útközben teljesen véletlenül összetalálkoztunk Tae-val, aki a városban vásárolgatott, és meghivtuk, hogy jöjjön ö is velünk.
Ez egy olyan étterem, ahol egy futószalagon sushi-k mennek körbe (olyan mint otthon a Wasabi csak minöségibb) és minden tál 105yen, igy nagyon jól laktunk és mindenféle sushit kipróbálhattunk. Mi olyan asztalt kaptunk, ahol nem székre kellett ülni, hanem párnára, a cipöt pedig az asztal elött kellett hagyni. Mondanom sem kell h percenként poziciót kellett váltani, mert elgémberedett a lábunk. :)Itt jönnek körbe a finomabbnál finomabb falatok.

Aki nem talált volna kedvére valót, vagy nem szeret várni, mig a kedvence az asztalukhoz ér, lehet külön is rendelni. Elég sok sushit bepusziltunk, de azért még befért pár tejszinhabos eper a végén :)Ennyit sikerült 5-ünknek fogyasztani. A nagy hévben nagyon elfáradtunk :) Itt van egy video Bettiröl ahogy nem tudott felállni az asztal mellöl. Szakadtunk a röhögéstöl és persze mindenki minket nézett. A fehér börü fajtája...

Életkép hazafele menet. Az állomásnál betértünk egy kávézóba, és persze megint elöadtuk magunkat. Valami nagyon semmin röhögtünk mint mindig, amikor Kriszta lefényképezett minket, majd mondta milyen jó lett a kép, a tükörböl ö is látszik. Erre én:"jó lenne ha nem lenne rajta én" :) A képet nem rakom be, mert tényleg nagyon szörnyü :) Egyébként ekkor vett a nevére a Bogár család, igy immáron már van 2 növérem is :)Persze eszünkbe jutott, a tegnapi események után, hogy csináljunk purikurát :) A játékteremben, ahova mentünk, nagyon sok olyan gép van, ahol egy kart kell mozgatni és megfogni egy plüssállatot és kiszedni azt. Itt japánban ez nagyon menö játék, nem csak plüssállatokat raknak a gépbe, amit ki lehet halászni, hanem édességeket, müszaki cikkeket stb. Persze mindegyik gépben úgy van elhelyezve a tárgy, hogy azt hidd ki tudod szedni. Jó pár százas mi is otthagytunk, mire rájöttünk hogy jobb lenne ha megkérnénk azt a két aranyos fiút, akiknél már több tucat plüss van, h segitsenek már nekünk. Igy tettem szert egy kb 70 centis plüss Minnie egérre :) Betti is kapott egy nyuszit, sajnos Krisztának nem sikerült szereznünk semmit sem. De azt hiszem, igy is volt elég gondja a csomagolással, pakolással, amit még hajnalig folytattunk...

1 megjegyzés:

Nikki írta...

Úgy tetszenek ezek a purikurák. Szerezzé egy egész purikura készítő gépet itthonra:P Nagyon tündérien festetek a bárányon:D