2009. március 1., vasárnap

Negyedik nap, Shinjuku, Harajuku, Meiji Szentély, BUÉK

Másnap, a lehetöségekhez képest elég korán elindultunk felfedezni Tokyo-t. Sajnos nem sok idönk volt ebben a városban, igy nem is tudtunk sok mindent megnézni. Reggel találkoztunk két régi barátommal, Yuki sannal és Kiichannal, akiket még a hostelböl ismerek. Velük voltam Lajosmizsén lovas show-n, és a Palatinus-ra is elrángattam öket. Yuki san velem csináltatta élete elsö tetkóját a Kertészben. :) Micsoda emlékek. :) Nagyon jó volt velük találkozni. Yuki san azóta visszament Budapestre segiteni a hostelba, remélem még nyáron találkozom vele, mikor hazamegyek, Kiichan pedig... remélem jön Oitába:)
Elöször Shinjuku városnegyedbe mentünk el, ami a város kereskedelmi és adminisztrációs központja, melyben a világ legforgalmasabb vasútállomása, a Sindzsuku pályaudvar, és a Tokiói Fővárosi Önkormányzat epülete található. Itt vannak a legmagasabb felhökarcolók.

Sajnos elég rosszkor mentünk, szilveszter elönapján alig voltak a városban, minden olyan kihalt volt, igy pici csalódást okozott nekünk a város.Ezután átmentünk Harajuku-ba. Hát... igen.

.. szóval, amikor hirtelen megpillantottam két kosztümös, piros hajas "fiut" akkor eléggé meglepödtem, mert senki nem szólt hogy bohócok is lesznek. Erre a kijelentésemre Anita nagyon megsértödött, mert ugye ö is eme fantasztikusan egyedi és nöies stilus képviselöje...

Eléggé csalódott voltam, hogy itt vagyunk Tokyo-ban, ahova valószinüleg többet nem jutok el, és a fél napomat egy putri helyen kell töltsem, tele szellemi folyatékossal, de azért találtam szerencsére nekem valót, a fekete ugyanis egyik kedvenc szinem és itt abból akadt böven, szóval vettem magamnak egy szép téli sapit :)

Azért, nem szólhatott le senki, mert minden boltban elég jól éreztem magam, mindig tudtam mivel játszani :) A végén már én rángattam be Anitát a boltokba, hogy még ezt meg ezt is nézzük meg.

Itt az új sapimban eszem a gyümis tejszinhabos palacsintát :)A Meiji szentélyhez közel, a Jingu hid-on gyülekeznek ezek a szebbnél szebb egyének, a turisták legnagyobb örömére. Nos, belölem semmi csodálatosat nem válltott ki, inkább egy kis hányingert amint megpillantottam ezeket a csini fiúkat, minden nö ideáljait.

Annak aki nem tudná, de gondolom mindenki jártas a Visual Kei, Cosplay stb fantasztikus divatirányzataiban: ez egy lány :) .... akar lenni ....

Megérkeztünk a Meiji szentélyhez. Az 1912-ben elhunyt Meidzsi császár és 1914-ben elhunyt felesége, Sóken császárné tiszteletére emeltek. A szentélyt 1920. november 1-jén avatták fel, emléket állítva a japán történelem e két befolyásos alakjának. A Japán Országgyűlés helyszínnek a császár és a császárné egyik kedvelt tokiói kertjét választotta. A szentély egy 700 ezer négyzetméter területű erdőben található. Nos, tudom, ez a bejegyzésem kissé túl szubjektivra sikeredett, de ami szörnyü, az szörnyü... :) A kiadós napi séta után visszamentünk a szállásunra, és a többi Tokióban élö magyar barátunkkal szolid, de annál emlékezetesebb Szilvesztert tartottunk.

Nos, két hónapos késéssel, de mindenkinek nagyon boldog maradék 10 hónapot! :D

Nincsenek megjegyzések: