2009. március 2., hétfő

Ötödik nap, Akihabara, Shibuya, DisneySea

Ahhoz képest, hogy este nem szórakoztunk sokáig, nem sikerült megfelelöen korán kellnünk, hogy ne rohanva induljunk várostnézni. Mondjuk szerintem nem is lehet ehhez a nagyvároshoz elég korán kellni. Az utcánkból szépen lehetett látni a Tokyo Tower-t:A mai nap úticélja elöször Akihabara városnegyed volt, ami az elektronikai cikkek olcsóságáról hires. Nos, nem is volt az olyan olcsó :) Gondoltam pár ezerért majd hozzám vágnak egy psp-t, de sajnos nem igy történt :) Egy óra bóklászás után tovább indultunk Shibuyába.Shibuya, egy hires bevásárló-, üzletközpont negyed. Specialitása abban rejlik, hogy az összes gyalogos átkelöhelyet keresztbe-kasul lehet használni. Ilyen itt Oitában is van, igaz csak egy, de az a mienk :) Amugy a Tokyo Drift c. filmet is Shibuyában forgatták :)
Az itt látható gyalogosátkelö a világon a legforgalmasabb. Igaz ezt most nem tapasztalhattuk az ünnepek miatt, de nekem már igy is elég tömeg volt.

A hideg ellen sajnos be kellett ülnünk egy Starbucks-ba, vagyis ültünk volna, ha nem lett volna tele, igy át kellett menjünk a szemközti Mekibe... ez az utazás kész egészségkúra volt :)

Rohanó városnézésünk után, rohantunk tovább.... a DISNEYSEA-be. A DisneySea és a DisneyLand közt az a különbség, hogy a Sea az sokkal, de sokkal jobb :) Na jo, felnöttesebb. Jól meg is szivtuk ezt a felnöttesdit...A bejáratnál a Disney vonat várt minket, ami elröpit a Land-böl a Sea-ig és forditva.

A vonat belülröl is olyan jól nézett ki, mint a mesékben, a Mickey egér fejes ablakok és fogantjuk... jaj nagyon boldog voltam :)A föbejárattól kellett kb 10 perc mire elértünk a DisneySea bejáratához, közben szebbnél szebb hoteleket láttunk, amik biztos nem lehetnek olcsók... Még a bokor is Mickey egér formára van nyesve. Ilyen a kilátás a vonatocskából. Egyébként, a Disney Sea-t egy gát választja el a tengertöl, én azért félnék h egyszer beszakad és oda a park, vagy jön a Tsunami :) Na jo, ezzel nem viccelünk..A park térképe, sajnos egy hét sem lett volna elég h mindent megnézzünk és bejárjunk és akkor még a Land-ben nem is voltunk ... Nos, én ilyen szépet még soha nem láttam :) Annyira valóságos volt minden, annyira preciz és gondosan felépitett... A velence-i résznél, tényleg ugy éreztem, mintha Olaszban lennék, a zene, a házak, az éttermek, minden olyan valóságos volt és eredeti... Az a vulkán, a tóval, a gondolák a folyon, a virágok, a fák... hihetetlen, komolyan. Lehet másnak nem szolgál ennyi örömmel, de én életem egyik legszebb napját töltöttem el ott, és remélem még lesz hozzá szerencsém :)Na, azért van az a hely, ahova többé nem szeretném betenni a lábam :) De esküszöm megigérem, ha mégegyszer megadatik a lehetöség, akkor felülök rá mégegyszer.
Ez egy kastély. Kivülröl is elég rémisztönek látszik, nos belülröl méginkább az. Ez nem csak egyszerü kastély, ez a kastély szolgál a szabadesés fantasztikus élményével... már akinek :)Szóval, nem csak egyszerüen bemész, ledob és kész, van egy kedves kis történet is. Az öreg, akié a kastély volt, bejárta az egész világot, mindenhol ellopot valamit, ezt a festmények a falakon is igazolták, és egyszer ellopott valami elátkozott tárgyat. Vetitettek nekünk egy kisfilmet egy szobában, ahol ott volt az a kis szoborka is amit ellopott. A film arról szólt, hogy fel akarta vinni a szobrot az öreg a legfelsö emeletre, azonban a lift leszakadt, az öreg meghalt. Ekkor a kiállitott kis szobrocska elvigyorgott, majd hirtelen eltünt... abban a pillanatban kinyilt mögöttünk egy ajtó, ami egy lifthez vezetett minket... Beültettek minket a liftbe, a kiséröficko pedig vigyorogva ránk zárta az ajtót.... sötét lett, kaptunk még egy kisfilmet, amiben a szoborka elátkozza az öreget egy zöld sugárral, majd felénk is kilötte a sugarat, láttuk magunkat a tükörben, majd szépen, ahogy az öreg köddéfoszlott, ami tükörképünk is eltünt... egy percre elgondolkoztam azért, hogy ezt hogy kivitelezték ki, de ekkor rakéta sebességgel fellött minket a lift, de nem egyböl a legtetejére, szintröl szintre... hogy biztos legyen idöd felismerni a helyzetet hol is vagy... én nagyon nem akartam már feljebb menni, de csak felvitt a torony legtetejére, ahol az ablak kinyilt és láttad felülröl az egész parkot. Egy ezredmásodperc alatt ezek a gondolatok futottak végig az agyamon: "Jé, már besötétedett?", "Jaj de szép innen a kilátás" miután felismertem azt a szörnyü tényt h több száz méter magasságban vagyunk, egy székhez kötözve... a lift megremegett és abban a pillanatban zuhantunk le a mélybe... már nem emléxem pontosan, annyira sokszor zuhantunk és emelkedtünk, de eljátszották párszor hogy fel szintenként, le szintenként, teljesen fel, teljesen le, azt tudom, hogy a panorámaképhez volt mégegyzer szerencsénk...
Miután kiengedtek minket és a poklot megjártuk többször is, biztos ami biztos, az adrenalin még orákig tuningolt minket, képes lettem volna bármire. Akár mégegyszer felülni :) Persze most egy darab sejtem sem kivánkozik oda...
Készült kép is rólunk. A magyar barátaink tudták mikor fényképeznek, ök nagyon élvezték a dolgot, Gábor ugyanugy viselkedett mint mindig: sehogy :) Csak azt nem értem, hogy a japánok, hogy tudnak peace jelet mutatni még ilyen rettenet közepette is ... azért ehhez már kell egy kis elborultság.... Ezek után rá akartak volna venni minket hogy üljünk fel a hullámvasútra a vulkán belsejében... de szerencsére 2 orát kellett volna sorrba állni... igazából megbántam, biztos túléltem volna azt is, na de sebaj, majd legközelebb... :)
Igy hogy besötétedett, talán még szebb volt az egész park, mint a nappali fényben.Az eddigi megpróbáltatás után úgy gondoltuk, hogy nekünk valami lightosabb kell, igy beszabadultunk a Kis hableány lakóhelyére, Triton király palotájába. Biztos vagyok benne, hogy nálunk boldogabb gyereket nem tudtak volna keresve sem találni. Azt hiszem szereztünk pár boldog percet az ottani dolgozoknak is, jókat röhögtek, hogy a külföldiek hogy élvezik a gyerek játszóteret, mert ez tényleg a gyerekeknek volt kitalálva, a pörgö forgó teáscsészébe be sem fértünk :)Ez az a hullámvasút, ami nekünk való volt :) Ezután Aladdin palotája következett, ahol csak egy körhinta volt, de az is nagyon tetszett, még sosem láttam emeletes körhintát. Természetesen ez a palota is nagyon igényesen meg volt csinálva. Hihetetlen hogy mennyi varázslatos része volt a parknak és egy kis sétával teljesen más világban találtuk magunkat. Ezután jött Indiana Jones szellemvasútja... hogy is mondjam... egy picivel volt csak igényesebb mint a pesti vidámparkban, ahol a pókemberrel riogatnak és az egész véget ér 10 mp alatt... :)Azt hiszem, még képekröl is látszik mennyire igényesen volt berendezve ez a terem is. Egy autóban ültünk, én vezettem :) a kocsi alapból müszaki hibás volt, úgy döcögtünk, mintha az egyik kereke ki lenne lukadva :) A kanyarokat olyan nehezen vette be, úgy kellett kapaszkodni, ki ne ess. :) Majd jött az a rész, ahol gördül feléd a hatalmas nagy szikla, majd hirtelen jött egy hatalmas leejtö. Nekem ez tetszett a legjobban, de sajnos nem volt idö mégegyszer felülni rá. A japánok hidegvérét ez a kép is mutatja, ahogy a mögöttem ülö fickó lazán telefonál...Már nem volt sok idönk zárásig sajnos, nagyon átkoztam magunkat hogy miért nem reggeltöl jöttünk, de valószinüleg akkor a hatalmas sor nehezitette volna a dolgunkat. Még felültünk egy vizen járó hajóra, ami össze vissza forgatott minket, nem volt olyan nagy szám tulajdonképpen.
Ezután viszont beszálltunk egy tengeralattjáróra. Zsófi, az egyik barátunk nagyon beharangozta, hogy mennyire jó lesz, lemegyünk a viz alá, látjuk a halakat stb, nagyon nagyon szép. Tényleg nagyon szép volt. Beültünk a kabinba, ránkcsukták az ajtót, majd lemerültünk a viz alá. A halakon persze lehetett látni h nem igaziak, jött a százkarú polip, megrázott minket, volt egy kis lámpa amit irányithattál h széjjel nézz a viz alatt, majd egy erösebb rázás után, a kabin megállt, az ajtó kinyilt, és újból a szárazföldön voltunk. Vakartam a fejem, hogy de mikor jöttünk ki a vizböl. Zsófi persze jót röhögött és közölte velünk h nem is mentünk le a viz alá. Eléggé meglepödtem, annyira valóságos volt ahogy belecsobbantunk a vizbe, jöttek a buborékok minden... már csak az lett volna a jó, ha csöpögött volna a viz a kabinba be :) Nos Zsófi jól átvert minket ismét, mint a szabadesésnél.... áh, csak egyszer dob le, jó lesz.... köszi Zsófi ;)10-kor zárt a park, igy 21:59-kor gyorsan beültünk a bejáratnál lévö kávézdába, had maradjunk még egy kicsit. De fél óra után elindultunk, mert nagyon fáztunk. Nagyon nagyon tetszett!! Még sokszor ilyet! :)
Hazafele a vonaton még jódarabig láttunk disney-s szatyorral mászkáló embereket, és olyanokat akiknek ilyen idétlen sapka volt a fején. Irigylem a japánokat, mert akár minden hétvégén jöhetnek ide, meg van rá a pénzük is... azt viszont nem értem miért kell ilyen idétlen sapkát vennie mindenkinek, amit valószinüleg soha az életben nem fog felvenni....

Nincsenek megjegyzések: