2009. június 5., péntek

Bungotakeda 05.29-30

Múlthét pénteken, Maki megint meghivott magukhoz, a szülei házába. Hihetetlen milyen aranyosak és kedvesek, komolyan nem tudom mivel érdemeltem ki, hogy ennyire elkényeztessenek... Elözö héten meghivtak vacsorázni, engem, meg Derek-et, elvittek valami puccos helyre, nagyon sok finomságot ettünk, ittunk, utána még karaokizni is elmentünk együtt... Ennyi figyelmet és kedvességet meg sem lehet hálálni szerintem...


Szóval múlthét pénteken Maki elém jött a suliba autóval, és már mentünk is. Igazából azért is hivtak meg megint, mert egy általános iskolába kellett menjek játszani a gyerekekkel (nem, nem megrontani öket:D). Mondanom sem kell, hogy nagy népszerüségnek örvendtem, ez alapból is egy kis falu, én voltam ott az elsö külföldi vendég. :D Az apuka szerint bekerülök a történelem könyvekbe :D

Szóval elöször bemutatkozam, készitettem egy kis prezentációt Mo-ról, nagyon tetszettek nekik a képek. A gyerekek egyébként elsö osztálytól, hatodikig voltak, összesen 69-en, annyira aranyosak voltak, hogy az el sem lehet mondani ... Olyan édesek voltak, mindannyian feltették a kezüket, hogy szeretnének tölem kérdezni, és oda álltak elém (persze le kellett guggoljak hozzájuk amitöl még jobban megszeppentek szerintem) és megkérdezték mi a kedvenc szinem, kajám, hogy tetszik Oita stb. Majd megzabbantottam öket. Utána olyat játszottunk, hogy volt egy kis matrac és hányan férünk fel rá összesen, én álltam középen, mindenki belém csinpazkodott, olyan édesek voltak, versengtek, hogy ki érjen oda hozzám hamarabb, ki öleljen át elöször :D Utána kö, papir, ollót játszottunk, aki vesztett beállt a másik háta mögé és a végén egy hosszú vonat alakult ki... persze mindenki velem akart játszani és az én hátam mögé kapaszkodni... megtalálták a tetkómat, na akkor még jobban nem hagytak békén :D Szerintem nem tudták elolvasni, csak annyit mondtak h jé, van vmi a hátadra irva, én meg próbáltam lehúzni a polóm, hogy nem, nincs ott semmi ... :D Volt még egy játék, csoportokba kellett rendezödni, elöször születési hónap alapján, aztán kedvenc szin, gyümölcs. Kérdezték tölem mi a kedvenc szinem, mondom a kék, na akkor mindenkinek a kék lett a kedvenc szine hirtelen, aztán kérdezték mi a kedvenc gyümölcsöm, mondom az eper, na akkor mindenkinek az eper lett a number one... :D Annyira aranyosak voltak :D Én, az elvesztettem zsebkendömet-játékkal készültem, vittem zenét is hozzá h ne nekem kelljen énekelni :D Persze mindenki az én hátam mögé akarta a zsebkendöt dobni... :D Nagyon aranyosak voltak, és nagyon okosak, már az elsösök is tudtak egy csomó szót angolul, mikor elbúcsúztunk, mondták h see you :D Az iskolától kaptam ajándékba egy szép legyezöt, meg pénzt is, pedig arról volt szó, h nem fognak adni...


Utána hazamentünk, megteázgattunk, meg volt házi mochi. Ö az én Makim: Ö meg a ház kutyuja Hana, aki éppen mosdatja a játékmaciját:DKicsit elmentünk nézelödni, megsétáltattuk közben a kutyut is, ez itt épp egy rizsföld, ilyen szép van :)Ez meg egy élö polip :D Illetve sok sok. Elmentünk egy halboltba, ahol ugye még minden élt és mozgott, kicsit félelmetes volt :)Vacsora elött elmentünk Onszenbe, nagyon jó volt. Egyre jobban megszeretem, már magamtól vágyom rá h menjünk még. Annyira jó, mintha újjászületnél, hihetlen egészséges. Elöször bent, a 42 fokos vizben, majd kint a szép kertben, amikor már leégett rólad a bör, be a jéghideg vizbe, aztán szauna, hideg viz, meleg, hideg... :D Nagyon élvezem és már egyáltalán nem vagyok szégyenlös :D Mondjuk ez alkalommal nem is voltak sokan, zárás elött mentünk. Hazafele megálltunk a tengernél, megnéztük a lemenö nap fényében... állitólag ezen a helyen van a legszebb a tenger ...

Végre nekiálltunk vacsizni, sashimi, sült csirke, saláta, mindenféle finomság, sör, umeshu, whiskey :P Közben hazajött Maki huga is, igy már öten voltunk és nagyon jól éreztük magunkat, hihetetlen mennyit röhögtünk és olyan jó volt h hozzátudtam szólni a beszélgetéshez, és röhögtek a poénjaimon :D (Ha még egy évet itt lehetnék, úgy érzem végre megtanulnék rendesen japánul. Hazamegyek, biztos egy csomó mindent el fogok felejteni...)Elfelejtettem pizsit vinni, igy yukatában aludtam :)Másnap kb délben keltünk (4kor feküdtünk le) és mentünk is ebédelni. Soba volt a menü, annyira finom volt... Ráadásul az étterem a tengerre nézett... A tulajnak a gyerekei is ott voltak, akikkel tegnap találkoztam a suliban és olyan édesek voltak, még a nevemre is emlékeztek :D Persze nagyon félénkek voltak, nem nagyon beszéltek hozzám, és fél óra volt mire összeszedték minden bátorságukat hogy megfogják a kezem :D Nem értették hogy miért mentem hozzájuk tésztát enni, mikor nekem a kedvenc kajám a Sushi (ezt elözö nap mondtam nekik)Voltak hannya maszkok is :DMaki családjávalAz étterem tulaj és családja (a kisfiukat úgy megzabáltam volna:D)Utána lementünk a tengerhez, és már annyira kellett pisiljek, hogy hiába csak japán stilusú wc volt, muszáj volt használjam... értelmet még mindig nem látok benne, de elmondhatom h már hazsnáltam ilyet :D (A Macedón wc-nél még mindig jobb :D) Szóval aki nem tudná, olyan a japán wc, mintha egy lavor lenne a földbe ásva, aztán guggolj felé és had menjen :D Eléggé sokkoló élmény volt azért ... Utána végre lementünk a tengerhez!!! A viz kristálytiszta zöldeskékes szinü volt... A lagunáknál, persze shinto oltár is volt, mert annak mindenhol kell h legyen (meg nagyon sok bogár volt meg rákocska:D)Sajnos nem vittem magammal fürdöruhát, meg ök sem örültek volna neki sztem, ha elkezdek a vizben pancsizni, de azért térdig belementem... a Maki annyi képet csináltam rólam, mint ha a gyereke lennék akit elöször levisz a tengerhez :D (kb úgyis éreztem magam:D)Utána Maki hazahozott. Este elmentünk Amival, Mick-kel és Takashi-val (japán barát) karaokizni és megint reggel 7kor jöttünk haza :D Másnap pedig irány a tenger, mert nagyon bezsongtam a jó idötöl, meg hogy egyáltalán nem hideg a viz. :)

Szóval nagyon jó volt a múlt hétvége. Elötte való hétvégén itt volt egy magyar barátunk Tokyóból, aki ott tanul. Elmentünk együtt Beppuba, meg voltunk karaokokizni, nagyon fun volt.
(képek a táramon).

Ezen a hétvége kicsit nyugisabb volt, tegnap elmentünk a legközelebbi tengerparta ahol van egy kalóz hajó, játszótérnek kialakitva. Vittünk enni, inni, játszottunk, jól elvoltunk, majd Mick-el, Derek-kel, és Takashi-val elmentünk bulizni, megint reggel jöttünk haza...

Nem tudom hogy fogom otthon birni az életet ennyi jövés menés után... Remélem majd lesz kivel elmászkálni ide-oda:P (Igaz csajok?:D)

6 megjegyzés:

Adri írta...

Niki nevében is megígérhetem szerintem, hogy ránk számíthatsz ha hazagyüssz má végre... :)

Kriszta írta...

Helyes, helyes :D Bocsika ha úgy jön le, hogy egy porcikám sem kivánkozik haza... Ti nagyon hiányoztok, meg mindenki és nagyon jó lesz újra együtt lenni végre.
Csak pillanatnyilag úgy érzem, h itt a helyem... Ha hazamegyek majd elmúlik... talán... De az tuti h nagyon sirás lesz a vége :D

Nikki írta...

Ááááhhh, én nem megyek sehova.A négy fal a legjobb szórakozást nyújtja... Egyébként sem szoktam bulizni, igaz Adri?;) Ez volt a vicc helye:P
De egyébként te nagyon keményem nyomod ám. Minden nap banzájkodsz, olyan mintha egy évig nyaralnál, na jó leszámítva a sulis részt. Há nincs rossz dolgod:D Olyan cukik ott a népek veled, el vagy kényeztetve:)
Édik lehettek a gyerkőcök, tisztára szociális emberke leszel(na nem mintha eddig ne lettél volna):)

Kriszta írta...

Jaj, és ez még a nagyon durván cenzúrázott változat :)
Kemény dolgok mennek itt azért :D
Szerintem az agyatokra fogok menni majd a nosztalgiázásommal...
De már nagyon vágyom rátok :)

Adri írta...

Niki tényleg nem bulizós, abból is látszik, hogy előző szombaton reggel 5-ig táncolt a homokban :D

Kriszta írta...

Wow, asszem lesz partnerem böven ha hazemegyek. :D Majd vezessük be a bárról bárra járkálást reggel 6ig, azt nagyon élvezem :D